Miért is kezdtem el?
Mielőtt fejest ugranék a sztoriba, pár szót elmondok magamról. Egy teljesen átlagos, 27 éves szegedi srác vagyok, egyetem után itt maradtam ebben a városban és közel sem azon a területen dolgozok amit tanultam, hiányzó nyelvvizsga, diákhitel ... ugye mondom én, hogy átlagos vagyok . Bár valamiben mégsem... Abszolút nem vagyok a mai kor gyermeke. Nem régóta van okostelefonom, miután leállamvizsgáztam tönkrement a laptopom és nem vettem másikat, mert nem volt rá szükségem, ennek már több mint két éve. Most is épp egy internetkávézóban ülök.. na lássunk miért is.
Tavaly volt a motorbalesetem, azóta rengetegen megkérdezték tőlem, hogy pontosan mi is történt. Ismeretleneknek állandóan magyarázkodnom kellett, hogy miért járok mankóval. Ezt megunva úgy döntöttem, részletesen leírom mindazt, ami akkor és azóta történt velem. Hogyan változott az életem, miken mentem keresztül és ezeket hogyan tudom feldolgozni. Másrészt, ezek után miként vélekedek a motorozásról és mi lesz a motorom sorsa.
Kinek szól?
Elsősorban magamnak, évekkel később amikor már csak a hegek emlékeztetnek erre az időszakra, érdekes lesz visszaolvasni. Másrészt azoknak, akik voltak már hasonló szituációban, az összes ismerősömnek, akik aggódnak értem,a motorosoknak és nem utolsó sorban minden kedves érdeklődőnek, akit bármilyen formában érdekel a történetem. Ha szintén motoros vagy, akkor ez egy tanulságos olvasmány lesz számodra, itt olvashatsz arról, hogy bizony van árnyoldala is a motorozásnak. Amikor levizsgázol és bekerül az "A" betű bármelyik formája a jogosítványodba, akkor ez az, ami nem jut eszedbe. Nem törvényszerű, de sajnos benne van a pakliban... Tudod, hogy sérülékenyebb vagy, hogy vigyáznod kell magadra, de amikor a hírekben hallasz balesetekről, úgy gondolod, hogy veled nem történhet meg.
Miért csak most kezdem ezt el?
Már most sajnálom, hogy nem hamarabb. Akkor határoztam el, hogy belevágok, amikor a napokban olvastam egy motoros oldalon egy cikket. Ha jól emlékszem a címe az volt, hogy A legjobb gyógymód: Újra nyeregben! A cikk arról szólt, hogy egy szintén balesetet szenvedett srác újra motorra ül, és átkozottul élvezi minden percét!!! Minden sorát öröm volt olvasni, ezért is döntöttem úgy, hogy le kell írnom a sztorimat. Ha az írásommal akár csak egy nehéz helyzetben lévő motoros vagy nem motoros embert fel tudok vidítani, akkor ez az egész már megérte. Nem mellékes az sem, hogy talán én is könnyebben tudom ezt feldolgozni. Lépésről lépésre leírom mi történt, az első perctől az utolsóig.. kellően részletesen, talán túl részletesen is, ahogy magamat ismerem. Hogy történt a baleset, milyen sérüléseim lettek, a kórházi eseményeket, a rehabilitáció hosszú folyamatát, minden apró kis hétköznapi tortúrámat és azt is, hogy mi lesz a szeretett kétkerekűmmel.
Remélem tetszeni fog :)